EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus 0084/NA/2008-3/ÖP-1 pályázat

 A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi a három említett ország részéről az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási forma alapját. E fejlesztési forrás mellett a tíz csatlakozott ország részére Norvégia külön is létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. Magyarország a fenti két program keretében 2005-2009 között összesen bruttó 135 millió euró támogatásban részesül.

E lehetőséget megragadva az Intézmény az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében meghirdetett felhívásra sikeres pályázatot nyújtott be és több mint 800 millió forintos támogatást nyert el, melyhez maga biztosítja a közel 150 millió forintos önerőt.

 

2009. 07. 27-én Mátraházán ünnepélyes keretek között megtörtén a szerződés aláírása, így a Mátrai Gyógyintézetben 78 éves fennállása óta a legnagyobb, legösszetettebb felújítás, rekonstrukció kezdődhet meg. A rendezvényen Horváth Zoltán és Dióssy László szakállamtitkárok ünnepi beszédeikben kiemelték, hogy a kórház milyen egyedülálló projektet indít a most megnyert pályázat révén. Az egészségügyi szempontból páratlan intézmény a mostani beruházással és alkalmazandó technikákkal környezetvédelmi szempontból is minta intézménnyé válhat hazánkban.

 

A támogatási szerződést az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében megvalósuló pályázatokat kezelő és lebonyolító VÁTI Nonprofit Kft. részéről Rónaszéki Gábor igazgató írta alá, aki a VÁTI Fejlesztési Programok Üzletágán belül működő Norvég/EGT és Svájci Programok igazgatóságának vezetője.

 

A projekt közvetlen célja az infrastruktúra korszerűsítését biztosító többlépcsős program első lépcsőjeként a Mátrai Gyógyintézet Mátraházán lévő Főépülete fűtésének korszerűsítése során a jelenlegi pakura alapú fűtés kiváltása megújuló energiaforrásokra alapozott megoldással a környezeti szennyezés csökkentése mellett

 

Az előzetes vizsgálatok szerint a pakura fűtés kiváltására szóba jövő alternatívák közül ki kellett zárni a fűtőolajat, az üzemeltetési költségek jelentős növekedése miatt. A szabvány szerint mind a tüzelőolaj (pakura) mind a fűtőolaj előírt fűtőértéke 41 MJ/kg, az áruk között azonban lényeges az eltérés, a fűtőolaj egységára több mint kétszer nagyobb. Az alternatívák közül ki kellett zárni a földgázt, egyrészt a csővezeték hiánya, másrészt az üzemeltetési költségek jelentős várható növekedése miatt. Ki kellett zárni a vizsgált harmadik alternatívát, a villamos fűtést is, annak magasabb üzemeltetési költsége miatt.

A Mátrai Gyógyintézet a bevont szakértők támogatása mellett így talált rá a megújuló energiák kiaknázási lehetőségére, amiből itt elsősorban a geotermikus energia használata jött szóba. A tervezett projekt során föld-hőszonda telep, új hő-központ került volna kialakításra, a legnagyobb hő-veszteséget jelentő nyílászárók kicserélése és az épület külső felületeinek hőszigetelése mellett, illetve a hő-leadó felületek felújításával.

A hőszivattyús technika és technológia fő célja, hogy a kisebb hőmérsékletű, közvetlenül nem hasznosítható hőmérsékletű hőenergiát nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható hővé alakítsa. A hőszivattyúk megújuló energiahordozókat hasznosíthatnak, segítve a klímavédelmet, mivel a környezetből „beemelt” résznek nincs helyi (lokális) szén-dioxid (CO2) és károsanyag-kibocsátása.

A hőszivattyú a kishőmérsékletű környezetből (levegőből, vízből vagy földből) hőt von el, és azt egy nagyobb hőmérsékleten teszi felhasználhatóvá, pl. egy épületben. Így mondhatjuk: a környezetből a hőt – külső energia befektetése árán – „szivattyúzza” a hasznosítható hőmérsékletre. Szinte mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, ráadásul a hőhordozóját sem kell megvásárolni.

A hőszivattyúk egyes kivitelei energiatakarékosan nemcsak fűtési feladatra, hanem hűtésre is alkalmazhatók. Így ezzel a megoldással a klimatizáláshoz szánt – külön telepítendő – hagyományos klímagépcsoport költsége megtakarítható. A földhőből ésszerű eszközökkel általában 35–55 °C-os víz nyerhető, a felhasznált energia jelentős részét ilyen hőmérsékletű fűtési igényhez hasznosítjuk. Hőszivattyúzással a fűtésre nem alkalmas hőmérsékletű hőforrás illetve hőhordozó hőmérsékletét emeljük a fűtési célra alkalmas hőmérsékletre.

A hőszivattyú földszondái sekély mélységekből, környezetbarát módon, általában közvetett úton ún. zárt rendszerben, azaz hőcserélővel veszik ki a földkéregből a hőt.

A függőleges elrendezésű földszonda mélysége a talajfelszíntől mérve általában 50−240 m.

A helyi adottságoktól és a teljesítményszükséglettől függ a földszondák száma, ami épületcsoportok esetén akár több száz is lehet. Ezek 5-30 °C hőmérsékletű talajok, illetve sekély víztartók hőtartalmát hasznosítják, a Lindal-diagram (Lindal, 1973) szerint legfeljebb 60 °C-ig.

Azonban a próbafúrásokat követően nyilvánvalóvá vált, hogy a talaj minősége miatt duplafalú csövekben helyezhetőek csak el a szondák, mely jelentős többletköltséggel járna.

Így mintegy másfél évig tartó műszaki előkészítés, energetikai próbák és méretezések után került sor a legújabb generációs, megfelelő COP-vel rendelkező, levegő-hőcserélős rendszer kiválasztásra. A levegő hőjét hasznosító hőszivattyúknak van egy óriási előnye: bárhová telepíthetők, és telepítési költségük minimális.

A kivitelezésre vonatkozó szerződés aláírására 2010. május 18.-án került sor, ezen időponttól folynak a munkálatok.

 

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében megvalósuló a „Megújuló energiát felhasználó fűtési rendszer a környezetszennyező, pakura alapú kazánok kiváltására” című, projektben a mátraházai központi épület teljes külső hőszigetelése, mintegy 17000 m2-en, az összes külső nyílászárójának cseréje, közel 3700 m2-en és a rossz hatásfokú, környezetszennyező pakura alapú fűtésnek, megújuló energiaforrásra való kiváltása történik meg.

A projekt során először is a hőszigetelési hibák (falaknál, nyílászáróknál, csöveknél) feltárására és kiküszöbölésére kerül sor melynek köszönhetően a fűtés energia szükséglete nagy mértékben csökken a jelenlegi igényhez képest. A légszennyezést okozó pakura fűtésnek alternatívát teremtve megújuló, a levegő energiáját hasznosító levegős hőszivattyú egységek is telepítésre kerülnek. A központi vezérlő rendszer kiépítése is megtörténik annak érdekében, hogy a fűtés szabályozás lehetőségét javítva a fűtés energia szükséglete csökkenjen. Végül a hő leadó rendszer felújítására is sor kerül, annak érdekében, hogy a megújuló energiából származó hő alacsonyabb fűtővíz-hőmérséklet mellett is felhasználható legyen.

Kapcsolat